Mennyit utazik az ételünk?

Környezettudatos választások a boltban

Graczka Sylvia

A „food miles” elméletét, azaz azt, hogy egy adott élelmiszer milyen hosszú utat tesz meg, amíg eljut a fogyasztóhoz, először 1990-ben ismertették a széles nyilvánossággal Angliában.

A hazai helyzet

Itthon az élelmiszerek származási helye, eredete az elmúlt másfél évben került igazán reflektorfénybe, többek között a nagy sajtóvisszhangot kapott tej-, alma- és dinnyetermelõi demonstrációk nyomán. Ekkor kezdtek a közéletben is komolyan foglalkozni a hazai és az import termékek közötti, valamint a termelõ-értékesítõ láncon belüli profitarányokkal. Az egyébként egész Európára kiterjedõ jelenség lényege, hogy a termelõk ma már csupán átlagosan 20 százalékát kapják meg annak az összegnek, amit mi, vevõk kifizetünk az áruért, a többit az élelmiszerfeldolgozók, leginkább pedig a kereskedõláncok teszik zsebre. Magyarországon a helyzetet rontja, hogy a kereskedõk érdekét szolgáló olcsó, és többnyire környezetszennyezőbb import áru bizonyos termékcsoportokban teljesen kiszorította a hazai termelõket a polcokról, amire – minden szabályozási kísérlet ellenére – a mai napig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. 

Messziről jött ételek

Az importáláshoz, a nagy távolságra történő szállításhoz elengedhetetlen a tartósítás, a szállításra alkalmassá tétel, ami egészen a géntechnológiáig vezethet. Manapság például a paradicsom héja jóval vastagabb, mint régen, hiszen „ütésállónak” kell lennie. A nagy távolságokra szállított friss áru jelenti az igazi kihívást. A banánt félig érett állapotában szüretelik, szállítják, majd a célországban – így Magyarországon is – kamrákban etilén segítségével mesterségesen érlelik. A tartósítás érdekében a citrusféléket egytől egyig olyan növényvédő szerekbe merítik, amelyek annyira beépülnek a héjukba, hogy alapos mosással sem távolíthatók el. A vaxolással, vagyis paraffinréteg felvitelével például az ananászt és az almát védik a vízveszteségtől. A legkíméletesebb tartósító módszer a folyamatos hűtés, aminek viszont az energiaigénye és széndioxid-kibocsátása jelentős. 

Az „élelmiszer-kilométerek"

Az ún. élelmiszer-kilométer (food miles) elmélet kitalálói megkísérelték számszerűsíteni a szállítás okozta széndioxid-kibocsátást az élelmiszerek termelőtől a fogyasztóig terjedő útja során. Lényegében egy egyszerű számítási modell segítségével a színfalak mögé viszik a fogyasztót, aki így szembesülhet azzal, hogy az általa vásárolt élelmiszer valójában honnan jött, és mekkora az utaztatás miatti ökológiai lábnyoma. Egy-két országban már találkozhatunk a termékek  széndioxid címkéjével. Az elmélet azonban több ponton sántít, mert a CO2-kibocsátás terén nem elegendő figyelembe venni pusztán a kiskereskedelmi szállítást, számolni kell az alapanyagok előállításának, és a feldolgozóhoz való szállításának környezeti terhelésével, a feldolgozás által okozott szennyezőanyag-kibocsátással, a csomagolás és a hulladékká válás problémájával is. Ilyen értelemben a termékek teljes életciklusát követő környezeti elemzések sokkal pontosabb képet adhatnak. A kiskereskedelmi szállításra szorítkozva sem elég pusztán a kilométerek számlálása, tekintetbe kell venni a szállítási mennyiségeket, a jármű űrtartalmát és legfőképpen a jármű fajtáját. Még az is előfordulhat, hogy a bioélelmiszer ökológiai lábnyoma nagyobb lesz egy kevésbé környezetbarát módon előállított társánál, ha nagyon messziről vagy környezetszennyező módon kell szállítani. Számos amerikai, angol, svéd kutatás készült arról, hogy mekkora az élelmiszerek által átlagosan megtett út: legtöbb esetben 2-4000 km közötti átlageredmények születtek, amit nem is olyan nehéz elérni, ha belegondolunk, hogy a fokhagyma például Kínából, a narancs Spanyolországból, a banán pedig Dél-Amerikából érkezik hozzánk is.

 

Mit tehetünk azért, hogy környezetkímélő módon vásároljunk?

  • Figyeljünk arra, hogy az élelmiszer helyi termelőktől származzon. Tény, hogy az import termékekben mért növényvédőszer-maradványok értéke magasabb, mint a hazai zöldség-gyümölcsben, és a szállítás lerövidítése miatt is sokkal előnyösebb ez a választás. A helyi termékekhez többnyire piacokon juthatunk hozzá, ami szinte egyet jelent a friss áruval, ráadásul vásárlás előtt megfoghatjuk, megszagolhatjuk, kiválaszthatjuk az árut, és ha viszünk magunkkal kosarat, még a csomagolással sem terheljük a környezetet. A helyi gazdáktól való vásárlással helyben tartjuk a jövedelmet, erősítjük a gazdaságot, hogy az fenntartható módon működhessen.
  • Keressük a szezonális és az itthon megtermelhető élelmiszereket, mert azok környezetkímélőbbek, mint az egzotikus vagy primőr áru. Otthon lefagyasztva vagy természetes tartósítással, befőzéssel sokáig el tudjuk tartani az előbbieket is.
  • Az áruházakba betérve mindig olvassuk el a címkéken a származási helyet, a helyi áru könnyebb azonosítását szolgálják a Kiváló Magyar Élelmiszer vagy a Magyar Termék védjegyek.
  • Egyre nagyobb teret nyernek az olyan alternatív értékesítési módszerek, ahol a fogyasztó közvetlen kapcsolatba kerül a termelővel: folyamatosan bővül az erre épülő, szövetkezetek által működtetett szociális boltok hálózata, a termelői tejértékesítés, szaporodnak az ún. bevásárló-közösségek, amelyek arra törekszenek, hogy a helyi beszállítóval való kapcsolatok révén megfizethető, egészséges élelmiszerhez jussanak.
  • Főzzünk magunk! Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, mert azok ökológiai lábnyoma a gyártási eljárások és a többszöri szállítás miatt jóval nagyobb, mint a frissen vett alapanyagoké.
  • Tervezzük úgy a porciókat, hogy ne legyen maradék. Ha mégis van, akkor gondoskodjunk arról, hogy ne a kukában végezze: fagyasszuk le, használjuk fel más ételhez, adjuk oda barátoknak vagy rászorulóknak. A főzésből, hámozásból megmaradt szerves anyagokat lehetőség szerint komposztáljuk.


Hasznos oldalak:
www.tudatosvasarlo.hu

www.komposztalj.hu
http://www.gazdakorok.hu/szoc.htm (szociális boltok, termelői tejértékesítők listája)

Hozzászólások
HÍRLEVÉL
Büntetlen finomságok
Szavazás
Hány adag ételt főzöl általában egyszerre?
4 emberre
6 emberre
még többre
csak magamra
kettőnkre
Szavazok
Partnereink