Gyerekbeszéd

Feigl Enikő

Az első gyermekszavaktól minden szülő elolvad, és lelkesen noszogatja porontyát, hogy mondja még egyszer, mondja a mamának és a papának meg a szomszéd néninek is. A gyerekek azonban ilyenkor rendszerint megmakacsolják magukat, majd mikor újból kettesben vagyunk, kimondanak még egy szót, és ilyenkor azt érezzük, hogy ezt az egész világnak hallania kellett volna. Kis idő múlva, pedig már folyékonyan beszélnek, igaz sokszor úgy, hogy csak a legbelsőbb bizalmasuk, az édesanyjuk érti. Habár a félremondások és hibás nyelvtani szerkezetű mondatok nagyon aranyosak a kicsik szájából, de nem biztos, hogy megéri rájuk hagyni a hiányosságokat. Egy kis odafigyeléssel és sok játékkal a beszédkészség könnyen fejleszthető.

 A gyerekek 2-3 évesen csacsogó korba lépnek. El tudják mondani, hogy hívják őket és hány évesek, meg tudják nevezni a főbb testrészeiket és az őket körülvevő tárgyakat, elkezdenek megismerkedni a ragokkal. Továbbá, míg korábban az én azt jelentette, hogy Én testi-lelki egységben Anyuval, most már az én Én vagyok, te pedig Anyu vagy, ő pedig Apu, és mi egy család vagyunk – azaz, ebben a korban sajátítják el a névmások helyes használatát is. Ennyi tudással pedig egyszerű szókapcsolatokat, mondatokat képesek alkotni. Igaz ezt elég autonóm módon végzik, a felnőttektől hallott szavak torzításával, vagy új szóalkotásokkal úgy, hogy azt legfeljebb csak az édesanya érti.

A beszélgetés információs csatorna számukra, szívesen tereferélnek társaikkal, és fülelnek a felnőttel diskurzusára. Érdeklődésük univerzuma egyre csak tágul, és a „Mi ez? Miért?” kérdések záporával árasztanak el minket. Mivel a felnőtt a gyermekkel való beszélgetéssel, és a kérdéseire adott válaszokkal szervezi és irányítja annak érdeklődését és tájékozódását a nagyvilágban, ezért fontos, hogy komolyan vegyük a csemeténket. Ez nem azt jelenti, hogy kezeljük felnőttként, hanem, hogy érdeklődjünk mondandója iránt, és ne térjünk ki a kérdései elől.

A verbális kommunikáció mellett, észre sem vesszük, de gesztusainkkal, mimikánkkal is üzenetet közvetítünk: akaratlanul eláruljuk érzelmeinket, és viselkedési módokat, hozzáállást tanítunk a kisembernek. Így például, hiába mondjuk neki azt, hogy „edd meg a spenótot, mert finom”, ha az arcunkról azt olvassa le, hogy „ebbe még bottal sem piszkálnék bele”. Szóval, nem árt odafigyelni, hogy mit és hogyan mondunk a gyereknek, vagy a gyerek előtt.

Beszédtanulási folyamat gyorsítása:

  • Ne csak a tárgyakat nevezzük meg, hanem írjunk körül érzelmeket és viselkedési módokat is.
  • Amit lehetséges, szemléltessünk képekkel, tárgyakkal.
  • Rövid, nyelvtanilag helyes mondatokat, és egyszerű kifejezéseket használjuk.
  • Javítsuk ki az emberpalánta beszédében a hibás kifejezéseket, ragokat, mert előfordulhat, hogy akár évekig rosszul fogja használni.
  • Mondogassuk gyakran a már ismert szavakat, kifejezéseket.
  • Fokozatosan emeljünk be egyre több jelzőt a beszédünkbe.
  • Kezdeményezzünk társalgást.
  • Mikor a gyerek felidéz egy korábbi eseményt, kérdezzünk vissza, ösztönözzük, hogy meséljen a fontosabb részletekről (emberekről, akik ott voltak, a helyszínről).

A lurkók alapvető tevékenységi formája a játék, és igaz a mondás, miszerint játszva tanul (beszélni). A kisgyermek szellemi fejlődésében a beszédnek elengedhetetlen szerepe van, és játék közben mind passzív- mind aktív szókincsét fejleszti. Továbbá játék során, a gyerek érzekei (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) segítségével alkot mentális képet, amely elősegíti, hogy a korábbi tapasztalatok és az új dolgok között felfedezze a logikai összefüggéseket.

Beszédet fejlesztő játékok:

  • Találós kérdések

Egyszerű kis játék, amellyel leköthetjük a figyelmét utazás alatt, vagy bevásárlás közben. Írjunk körül egy tárgyat mérete, formája, színe alapján, amelyet már jól ismer, például az egyik kedvenc játékát. Jó móka az is, ha becsukatjuk vele a szemét, majd megszagoltatunk vele egy gyümölcsöt, vagy a kezébe adunk egy tárgyat, hogy tapogassa ki. Majd feltesszük a kérdést: mi ez?

  • Mondókák, énekek

Ha rövid, dallamos és rímelő, akkor könnyen memorizálható. Taníthatunk az ünnepekhez kapcsolódó versikéket, dalocskákat is.

Pl.: Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!
Egy, kettő, három, négy Te kis legény hová mész!
Cirmos cica haj…
Bújj, bújj zöldág…
Ez elment vadászni, ez meglőtte…
Hová mégy te kis nyulacska?

A cikkhez felhasznált szakirodalom: Ken Adams: Hozd ki a legtöbbet a gyerekedből! Játékos fejlesztő gyakorlatok a születéstől 11 éves korig. Gabo, 2007.

Hozzászólások
HÍRLEVÉL
Büntetlen finomságok
Szavazás
Hány adag ételt főzöl általában egyszerre?
4 emberre
6 emberre
még többre
csak magamra
kettőnkre
Szavazok
Partnereink